Sea of Desires X. Fejezet

X. Fejezet

Nao POV

Másnap reggel úgy ébredtem fel, mintha kutya bajom lenne. Kedvesen megcirógattam Saga arcát, mire fél szemével rám pislogott és gyengéd csókot lehelt ajkamra. Megdörzsölte álmosan szemét és felült, hogy kikászálódjon az ágyból. Követtem példáját és az órára pillantottam.

-          Basszus mindjárt fő próba, aztán meg este a koncert, húzzunk bele! – kiabáltam. Ő is az órájára nézett, de csak kómásan ennyit felelt

-          Jobban vagy Macikám? Ha nem pont nem érdekel a koncert, az a fontos, hogy meggyógyulj nekem. – Bólogatni kezdtem, mint azok a kutyák a kocsi kalaptartóján. Bele bújtam a házi mamuszomba és kicsoszogtam a konyhába. Két tálba öntöttem müzlit és hozzá adtam a tejet, tálcára dobtam két kanállal és visszaegyensúlyoztam a hálóba. Saga valakivel már erős veszekedésbe kezdett a telefonja túl oldalán

-          MI AZ, HOGY Nem veszi fel? Ne basszál fel agyilag korán reggel. Máris indulunk – felelte azzal gatyát rántott és zsebre vágta a kütyüt

-          Csipkedd magad Maci. Hiro eltűnt –

-          Mi? De hát a reggeli?. – toporogtam az ajtóba. Oda jött és elvette a tálcát letette az asztalra és a tál tartalmát egy laza mozdulattal a szájába öntötte. Gyorsan felvettem egy pólót meg egy gatyát és én is habzsolni kezdtem a müzlit. Ilyen se volt még, hogy Saga kávé nélkül induljon el reggel… gondoltam magamba. Na majd biztos út közbe valahol vesz egyet, de meg se álltunk barátunk lakásáig. Olyan gyorsan sietett, mintha repülne, futó lépésben próbáltam tartani vele a tempót. Tora a kapuba várt és a telefonon lógott. Oda érve elcsíptünk egy részletet belőle

-          NEM ÉRDEKEL RUKI , hogy mikor láttad utoljára. Este konci van ember. Kerítsd elő a gitárosom, mert megkeresles és addig verlek amíg élsz… hallod??? – ordította. Saga ki vette a telefont a kezéből és bele szólt

-          Szeva Ruki. Mikor láttad utoljára? – kezdte olyan higgadtsággal, ami rám abszolút nem volt jellemző. Tora idegesen a falba verte az öklét. Oda mentem és szorosan megöleltem. Saga hosszasann beszélt én közbe faggatózni kezdtem.

-          Mi történt? Mit tudsz?

-          Semmit baszki. Tiszta ideg vagyok. Reggel 5-kor hívtam Hirotot, hogy akkor jöjjön valaki felvette, de nem szólt bele, csak sutyorgást és nyögéseket hallottam. Azt gondoltam, hogy biztos csak rá feküdt vagy valami. Fél óra múlva újra hívtam ugyan ez. Majd megint újra. Mire valaki benyögte, hogy nem tudja, hogy ki vagyok de ez már nem Hiroto telefonja. Nem értettem elsőre így elbeszélgettem az ürgével hosszadalmasabban, de annyit tudtam meg, hogy Rukival voltak valamilyen meleg bárba és, hogy ott találkoztak. Hiro kölcsönadta a telefonját neki, hogy elérje valami csicskását, de nem tudta neki vissza adni mert mire befejezte a telefonást a fószer. Rukiék eltűntek. – hadarta idegesen

-          Értem tehát a telefonja másnál van. Ruki meg nem tudja, hol van? – összegeztem a dolgokat

-          Igen Nao és kibaszott ideges vagyok, hogy mi a fasz van. Shou meg fent hangol egész reggel óta. Semmit nem aludtam a kibaszott koncert miatt. Tiszta idegzsába vagyok.

-          Nyugodj meg Tora- nyugtattam. Majd csatlakozott hozzánk ismét Saga is, aki arréb sétált telefonáls közbe

-          Kösz Tessa. Hívj ha van valami – mondta azzal lecsukta telefont. Mély levegőt vett és mesélésbe kezdett

-          Megtudtam, hogy melyik bárba voltak. Oda kéne mennünk átfésülni a helyet. Tudja a fickó nevét is akinek oda adta Hiro a telefonját a bár tulaja az és felhívja nekünk, hogy találkozhassunk vele. Induljunk máris. – sürgette a többieket

-          Shou hangol –mondtam neki

-          Maci menj fel, akkor Sou-hoz mi elmegyünk a bárba – adtam ki a parancsot nekem és Tora a kezembe dobta a kulcsokat. Gyorsan megcsókoltam Saga- samat és felsiettem az énekeshez ők meg beültek Tora kocsijába.

Saga POV

Beültem a volán mögé mert úgy véltem, hogy barátom nincs abban az állapotban, hogy körültekintően vezetni tudjon. Egészen a bárig csendben ült mellettem és kezét ökölbe szorítva tördelte. Amikor megérkeztünk a megadott címre felé fordultam és így szóltam

-          Haver, nyugodj meg! Megtaláljuk Hirot – bólintott együttérzően, de szólni nem szólt így tovább utasítgattam

-          Bemegyünk hagyd, hogy én beszéljek. – mondandóm a telefon csörgése zavarta meg. Felnyitottam és bele szóltam

-          Igen tessék? Aha, oké kösz, cső. – és újra a zsebem mélyébe süllyesztettem a mobilt…

-          Szóval bemegyünk már vár minket. Elmondja, h mi van, hogy mikor mentek el aztán elkérjük a telefont és aztán elindulunk a nyomon.

Az épületbe érve egy körülbelül velünk egy idős szőke hajú srác fogadott.

-          Sziasztok. Timothy vagyok a bár tulaja – mondta

-          Hello én Saga vagyok és ő Tora- böktem barátom felé, aki csak bólogatott

-          Most hívott Ruki, hogy Hiroto eltűnt?  - kérdezte megrökönyödve a hír hallatán a srác

-          Igen és elképzelni se tudjuk, hogy merre induljunk a keresésére. Van esetleg ötleted vagy információd, hogy mikor mentek el innen? Beszéltem Rukival azt mondta, hogy nála hagyta a haverom a mobilját.

-          Igen- Igen itt van – felelte és a kezembe nyomta a készüléket

-          A bár nyitva tartási ideje 8-tól van hajnali 6-ig. Ruki rendszeresen ide jár, úgyhogy törzs vendég. Általában mindig valai új fickóval szóval nem néztem meg nagyon a barátotok arcát, de emlékszem, hogy alacsony kis rövid hajú. Fel kellet hívnom a rendőrséget tegnap este és ő adta oda telefonját mivel az enyémet a pincérnőm leöntötte vodkával és totál káros lett. Ki tört egy kis zűrzavar tegnap – újságolta én meg koncentrálva figyeltem Torával

-          Tudod, hogy mikor ment haza Ruki? – kérdeztem

-          5 óra fele mentek el a barátoddal, mert rosszul lett valaki a társaságából – vakarta a fejét, miközben próbált vissza emlékezni az eseményekre és a nevekre

-          Aha, szóval ötkor köszönjük szépen. Szia – köszöntem el keze nyújtva felé. Majd kimentünk és beültünk a kocsiba. Tora értetlenül nézett rám. Megszólalt a telefonom. Nao volt.

-          Bocs ezt fel kell vennem Nao az – dörmögtem Tora irányába, aki éppen azon volt, hogy ki faggasson.

-          Ciao – kezdtem mézes mázos hangon

-          Igen? Zsír akkor meg van minden…. – feleltem

-          Igen itt van. Rendben megyünk. Csók én is – fejeztem be a beszélgetést és barátom felé fordultam

-          Most ért oda Hiroto a lakásotokba. Totál K.O. Siessünk. – Azzal gyorsan kocsiba szálltunk és vissza mentünk a főhadi szálláshoz. Felérve Tora a basseros torkának esett és úgy rázta az ingénél fogva mint valami zakkant pszihopata az áldozatát. Közbe idegességébe káromkodások hagyták el a száját

-          Hogy a kurva kibazott anyád ember. El tudod képzelni, hogy halálra aggódtam magam miattad? Te köcsög. Faszt adogatod oda telefonod idegeneknek? Azért van, hogy eltudjalak érni ha van valami nem pedig, hogy jótékony estet tarts valami buzi bárba faszfej… - hadarta volna még tovább is a mondandóját, de Shou és Nao lefogták, amikor meglátták benne az ingerületet amivel, már súlytott volna le a kölyökre. Aki úgy állt mellettem mint valami szar kupac, aki teljesen össze zuhant, majd elkeseredve rogyott a padlóra

-          Haver jól vagy? – kérdeztem türelmesen. Felsegítettem a földről és a kanapéhoz kísértem, majd mind leültünk körbe és fürkésző tekintettel néztünk

-          Ruki… - kezdett bele a mesébe a cimbink.

-          Ruki, megcsalt a bárban. Összefeküdt Reilával – közölte teljesen összetörve. Átkaroltam és barátságosan vigasztaltam.

-          Sajnálom, de képtelen vagyok ma játszani- folytatta.

-          Mi van? Játszani fogsz és élvezni fogod – sipítozta Tora kikelve magából

-          TELT HÁZAS KONCERT LESZ. ITT A NAGY ESÉLY, HOGY VISSZA TÉRJÜNK TE MEG ITT NYÁVOGSZ MERT MEGCSALTAK. DUGJ FÉLRE TE IS AZT MUTASD MEG ANNAK A ROHADÉKNAK – kiabálta de Shou visszarántotta maga mellé és befogta a száját… halkan suttogta

-          Nyugodj le… - de a gitáros úgy tűnik nagyon bal lábbal kelt ki, mert megharapta élettársa kezét, mire az jajveszékelve felpattant

-          Normális vagy baszod? – emelte fel a hangját. Ekkor Nao állt fel és bele kezdett ő is.

-          Kussoljatok el mindannyian. Tora te menj, vegyél egy hideg zuhanyt, mert egy állat vagy. Shou te pedig irány a konyha csinálj Teát, reggelit és egyetek, hozzátok magatokat rendbe, mi hárman meg elmegyünk sétálni – Mindenki pislogva nézte, ahogy az én Macikám kioszotott mindenkit dagadtam a büszkeségtől… és bús komor hangulattal elindult mindenki a dolgára. Felálltunk és lementünk a parkba Hiroval… közben hallgatunk, ahogy mesélia történetet. Azt tanácsoltuk neki, hogy hívja fel Rukit és beszélje meg a dolgot így is tette. Leültünk egy padra. Amíg Hiro telefonált én oda suttogtam Naonak

-          Nagyon ügyes voltál Maci oda fent.

-          Köszönöm – vakarta meg feje búbját… mgecsókoltam piros pozsgás arcát és felálltam

-          Megyek, veszek energia üccsiket. Kérsz te is?

-          Hozzál mindenkinek egy Monstert – mosolyodott el és a kezembe adta a pénztárcámat. Pislogva néztem rá… vállat vont és ennyit felelt

-          A dohányzó asztalon hagytad én meg elhoztam… - halkan suttogtam neki „Imádlak” és elindultam a boltok irányába. Megvettem az energia löketet és visza mentem a parkba… ugyan ott ültek de Hiro már nem telefonált mesélte, hogy mit mondott neki Ruki

-          Tessék ezt idd meg – adtam oda mindenkinek a cuccot

-          Na miről maradtam le? - kérdeztem

-          Azt mondta, hogy nem volt köztük semmi, csak Reila rá tapadt mert részeg volt és, hogy haza kellet kísérnie csak én meg lemaradtam idő közbe a nagy sietségbe és amikor konzultáltam, hogy elhagytak haza mentem…ledőltem aludni 1kor ébredtem arra, hogy valaki ezerrel csönget…a postás jött valami küldeményt hozott - mesélte. Megkönnyebültünk mind, hogy tudtuk barátunk ép és egészséges. Toráékhoz érve nekik is adtam egy Monstert és együtt elmentünk a próbaterembe, ahol megkezdtük a fő próbát majd együtt elmentünk a kocsmába, ahol olyan jól szóltunk, hogy a kocsmáros még megfejelte zárás után a díjunkat a bevétel felével. Rég fogtunk ennyi pénzt a kezünkbe úgyhogy úgy döntöttünk el is megyünk elkölteni másnap reggel a  plázába ahol vettünk új dobverőket Nao-nak a legújabb szépséget kapta meg. Tora vett magának új húrokat én hozzá adtam a megspórolt pénzem és vettem egy új gitárt, mivel amivel ma este játszottam sikeresen tönkre vágtam a lendületemmel… Hiro valami szado mazo cuccot vett amit majd tesztelhet Rukin… Shou pedig egy ezüstösen csillogó mikrofont választott amibe bele glavíroztatta hogy „A9 4ever”

A kocsma tulaja annyira elégedett volt, hogy szerződést írtunk alá vele, hogy minden héten, pénteken, a legforgalmasabb napján fellépünk nála. Alig játszottunk nála pár alkalommal a banda egyre népszerübb lett… A Közönség imádott minket és sorra kaptuk a jobbnál jobb turné ajánlatokat és évekkel késöbb csak összehoztuk a világ körüli turnét is…

Tokióból indultunk, elmentünk Svájcba, Angliába, Spanyolországba, meg látogattuk az Eifel Towert is ahol akkora bulit csaptunk alatta, hogy a tűzszerészek aggódtak, hogy ránk omlik az egész kóceráj… majd ellátogattunk a kicsi, de imádnivaló Magyarországra is és felléptünk a Puskás Ferenc stadion-ba legalábbis azt hiszem, hogy így ejtették ki, amit arról a focistáról neveztek el.

Szó ami szó beindult a szekér és mi ezerrel rajta voltunk…