Sea of Desires VII. fejezet

VII. Fejezet

Este fél 10 felé

Nao POV

Arra riadtunk fel, hogy csöng a telefon. Saga vette fel...hallottam ahogy Tora a túl vonalon és felemelt hangon mondja

-           Hol vagytok bazd meg? - a felelet egy ásítás volt

-           Siessetek basszátok meg. Hírek vannak.

-           Jól van baszod, most keltem fel, ne sürgess tudod, hogy ilyenkor harapós vagyok, ne cseszegess kérlek.

-           Jól van Saguci, szedjétek össze magatokat és gyertek le.

-           Jól van egy óra és ott vagyunk

-           What the fuck? XD egy óra?? Mi tart egy órába felvenni valamit és lejönni?

-           Ember ketten vagyunk... egyébként is te beszélsz?? Mindig egy évig tart mire össze szeded magad. A lényeg, hogy egy fél óra minimum kell de inkább 1

-           Jól van. Értem én.  Csináljátok a dolgotokat, de siessetek... és ha lehet ne fürödjetek le 2x a végén túl tiszták lesztek - kacagta

-           Haha...- hangzott  a válasz. Azzal letették. Én kikászálódtam Saga alól és a konyha felé akartam menni, hogy főzzek egy kis kávét, de vissza rántott az ágyra

-           Hova sietsz? - kérdezte

-           Kávét főzni és készülődni - feleltem kissé kitekert pózban. Félig a földön félig az ágyon fekve...

-           Rá érünk még készülődni, kávét meg nem fogunk inni minek. Van jobb ötletem az ébresztésre :)

-           Már megint mit forgatsz a fejedbe?

-           Megszokhatnád édesem, hogy én mindig perverzen gondolkodok és cselekszem.

-           Igaz... -magához szorított és akaratosan megcsókolt aztán így szólt

-           Leszarom mennyi ideig tart, de baszki olyan álmom volt, hogy az valami hihetetlen... fúú ki vagyok muszáj könnyítenem magamon... jobb lenne, ha segítenél, de ha nem akarod az se gond... valahogy majd csak megoldom. Ne tudom, hogy hogyan, de megoldom. Kurva régen csináltam egyedül. Nagyon sokat jelentene, ha nem hagynál cserbe macikám...

-           Ööö... oké segítek, de hogy és mit csináljak?

-           Emlékszel az első együtt létünkre?? - kérdezte

-           Igen, persze... el se tudnám felejteni milyen gyengéd voltál...

-           Nem erre gondolta hanem, arra, amit a számmal csináltam rajtad.

-           Azt kéne utánoznom?? O.O

-           Lényegében igen.

-           De de én izé...

-           Drágám nyugodj meg. Mély levegő. Segítek. Csak kérlek, tedd meg nekem. Bízom, benned ügyes leszel.

-           Rendben mit csináljak? - kérdeztem, miközben kihámoztam a bokszeréből méretes szerszámát. esetlenül fogtam meg és tartottam a kezembe... nem tudtam mit kezdjek vele :$ visszapörgettem a kép kockákat, de sajnos nem figyeltem oda... annyira elkábultam akkor az egész nap olyan hihetetlen volt és annyira csodálatos, hogy ááá arra szavakat se tudok...

-           Édesem nincsen, semmi baj nem harap. Fogd meg és játssz vele. Érezd! - mondta nagyon nyugodtan. Megmarkoltam és nyalogatni kezdtem gyengéden. Rémleni kezdett, hogy ő is így kezdte és aztán bekapta így megpróbálkoztam vele. egyszerűbbnek tűnt, amikor ő csinálta. Könnyeden vette a szájába én meg küzdök itt és szerencsétlenkedem. Könnyek szöktek a szemembe elhúzódtam a kanapé széléhez és zokogni kezdtem. Felült és oda csusszant hozzám. Simogatni kezdte a hátam és így szólt

-           Ne haragudj, ha felzaklatott. Bocsánat kéréssel tartozom.

-           Nem zaklatott fel... nem ez a baj... - szipogtam

-           Mi baj? - aggodalmaskodott

-           az, hogy én béna vagyok ebben... - suttogtam

-           Nem vagy béna, csak gyakorlatlan, de ez nem baj majd gyakorlod, és bele jössz, hidd el.

-           Sajnálom, hogy nem tudtam könnyíteni a szenvedéseden... - hüppögtem, könnyeimet törölgetve

-           Ugyan már szívem :) Túl élem. Majd gyakoroljuk és legközelebb menni fog. Rendben?

-           Rendben - feleltem

-           Szeretlek

-           Én is téged

Mivel elbasztam egy csomó időt gyorsan felkaptunk valami tiszta rucit és elindultunk a bárba. Az egy órából maradt kemény 10 percünk, hogy leérjünk. De sietni nem siettünk... egymás mellet haladtunk szép csendben kezünk összekulcsolva. Pár perces késéssel, ugyan de megérkeztünk... ők már türelmetlenül ültek a fal melletti asztalnál. Köszöntünk és leültünk közéjük. Hamarosan oda jött a pincér lány és megkérdezte kérünk-e valamit. Összenéztünk mindannyian és kórusba feleltük

-           Igen. Kérünk 5 tequilát - a mondat végén kacagás tört ki. Szegény csaj nem érthette... ez olyan A9-es régi történet volt. A dolog még arra az időre nyúlt vissza, amikor megalakult a bandánk. Ugyan ezen a szent helyen pont ugyan így ültünk... akkor is kijött a pincér és sorba mindenki elmondta, hogy mit kér :)

-           Miért is vagyunk itt? - kérdezte a szemöldökét mozgatva Saga

-           Beszélni akartam veletek - hangzott a kis alacsony gitáros mély hangja

-           Miről? - kérdeztem félve és az asztal alatt megszorítottam Saga kezét, ami a combomon pihent. Visszaszorított, jelezve, hogy nyugodjak meg. Hiro megköszörülte a torkát és bele kezdett a mondani valójába

-           Először is Nao nagyon sajnálom, ami történt a mosdóba. Rámenős voltam és bunkó. Remélem, meg tudsz bocsátani nekem...

-           Igen. Meg tudok bocsájtani.

-           Köszönöm. Másodszor Saga tőled is illő bocsánatot kérnem 2 dolog miatt is...1) Sajnálom, hogy orrba vágtalak a kirándulásunk alatt... 2) Bocsánatot kell kérnem, amiért beleszerettem Naoba.... pofátlanság volt tőlem, amit tettem. Ne haragudjatok - hunyta le a szemét... Szerintem lelkiekben készült fel arra, hogy Saga majd jól lehordja... Felnéztem kedvesem arcára és gyengéd kedves tekintete volt. Elengedte a kezem és megveregette vele bűneit megvalló barátunk. Kihozták az asztalhoz a piánk. Saga rögtön bele kortyolt, majd letette és így szólt

-           Barátom. Nem haragszom rád. Megbocsájtok mindent. Köszönettel tartozó inkább - búgta miközben kezét visszacsempészte a lábamra... Hiroto pislogva nézte Saga-t, aki folytatta

-           Rádöbbentettél arra, mennyit is jelent számomra Nao-cica... nélküle az életem sivár volt. Akadt rengeteg pasi, akivel együtt lehettem és szép emlékeket őrzök róluk. Kaptam rengeteg jót és sokat tanultam tőlük, de mindig hiányzott valami, amire most leltem rá. Ez mindennél fontosabb nekem. Mindig azt éreztem, hogy teher vagyok másoknak és, hogy nem értenek meg igazán. Nem fogadtak el olyannak amilyen valójában vagyok, és amilyen lenni akarok. Be kell, valljam igen... Olykor kegyetlen, mocskosan perverz és nagyra vágyó vagyok. Szeretem, ha a dolgok úgy történnek, ahogy azt eltervezem. Hirtelen haragú is vagyok és nagyon önző... na meg makacs..., de ugyan akkor ragaszkodó típus, aki szeret irányítani. Életemben először fordul elő barátaim, igen meglepő lesz, amit most hallani fogtok, de igaz... Szóval khm... először fordult elő, hogy egy kapcsolatban én legyek az irányító, azaz a seme... Eddig mindig én voltam az uke... :SS - lehajtotta a fejét és bocsánat kérő kutyusos nagy szemekkel pislogott fel rám. Kicsit meglepődtem és furcsa mód bántott a dolog, hogy uke-nek tart. Jó igaz lányosabb vagyok, mint például ő, de nem vagyok ügyetlen és bamba... valahogy eddig nem fordult meg a fejembe, hogy alsóbb rendű vagyok nála... könnyeim ellen küszködtem, ezért gyorsan felhajtottam poharam tartalmát és szótlanul bambultam magam elé...

-           Nao... Ne haragudj, rám kérlek... - suttogta. Mindenki hallgatott és engem nézett... Ökölbe szorult a kezem és kifakadtam....

-           Most ez komoly?? Én vagyok a kapcsolatba a béna? A nyomorék, aki semmit nem tud?? A szerencsétlen, akit sajnálni kell? Hát kösz szépen. Ez marha jó!

-           Nem! Nem így értettem macikám... - elcsuklott a hangja és könny szökött a szemébe.

-           Nyugodj meg Nao kérlek, Saga nem így értette... - kelt védelmére Shou

-           Tényleg nem? Akkor hogyan?? Lefogadom, hogy a ti kapcsolatotok nem erről szól, hogy ki az uke és ki seme... Ti biztosan egyen rangú félként tekintetek egymásra - mondtam még mindig ökölbe szorult kézzel...

-           Tévedsz, ha ezt hiszed. Mi ezt megbeszéltük Toraval, hogy ki-ki... ennek igenis jelentősége van. Fontos tudni, hogy a másik mennyire domináns. Nao az, hogy uke vagy nem jelenti, hogy alacsonyabb rangod van... sőt egy seme nem ér semmit az uke nélkül... ha Torát és Saga-t összezárnád, egy hétre nem bírnák ki egymást... Még ha halálosan szeretik is egymást... A dolog nem működne köztük.

-           Mért pont Tora? - kérdeztem miközben felnéztem rá

-           Nálunk én vagyok az uke és Tora a seme - felelte teljes nyugodtsággal... kezem engedett a szorításból és ekkor tűnt csak fel, hogy Saga keze nincs a combomon. Lenéztem az asztal alá, hogy megbizonyosodjak... és tényleg... keze erőtlenül lógott lefelé. Érte nyúltam és közben ajkam mosolyra húzódott... megszorítottam a kezét

-           Sajnálom Saga-seme...

-           Én sajnálom. Azt hittem ez egyértelmű... nem gondoltam, hogy zavar, ha gondolod, irányíthatsz te - mondta

-           Jajj... Ne kérlek. Nem akarok... félek... - mondtam rák vörösre pirulva. Mindenki mosolygott rajtam, de nem zavart. Végre megértette miért vagyok olyan amilyen... született uke lakozik bennem... csak eddig nem jött elő...nyilván mert nem volt meg számomra a vezetőm... a seme-m... de már meg van! SAGA- SEME! Oda hajoltam hozzá és megcsókoltam ajka szélét ő magához húzott még szorosabban és olyan csókban volt részem, ami eddig még ismeretlen vizekre evezett... az a tipikus romantikus filmbe illő... amikor a lány lába a levegőbe libben. Leszámítva pár apró részletet pl.: hogy nem lány vagyok, és hogy ülök, és nem állok... a többiek türelmesen vártak, amíg kiszabadulunk egymás karjaiból. Még Hiro sem borzadt el. Nagy nehezen sikerült...

-           Ööö... folytathatom?? - kérdezte a kis gitár virtuóz - egyöntetűen bólintott mindenki.

-           Köszönöm. Szóval örülök, hogy megbocsájtottatok. Sokat jelent. Ami a bandát illeti... Ha nem találtatok új gitárost, akkor szívesen venném, ha maradhatnék köztetek - levegő vételnyi szünetet vett így bátorkodtam közbe szúrni

-           Persze, hogy maradhatsz... ez nem volt kérdés Hiro nélkül nincs Alice Nine!

-           Köszönöm. Volna még valami... öö találtam magamnak seme-t... - mondta

-           Tényleg?? Azta tök jóó. Ki az? Mikor ismerjük meg?? - tört ki a kérdések sokasága Sagaból

-           Hát ami azt illeti... Ruki az....

-           Ruki? Várj az a Ruki?? O.O - kérdeztem

-           Igen, Ruki a the Gazette-ből

-           Bírom a búráját. Ha buliról van, szó tudja mi a tuti - mondta a basseros.

-           Jaja az tuti, Jut eszembe ma party lesz nála. Meghívott titeket is.

-           Fasza, akkor ma bebaszunk - röhögte Saga

-           Saguci neked folyton a pián, bulin és a sexen jár az agyad - mondta Tora

-           Szegény Naocska... tuti nagyon kikészíted. Mennyit dugtok? - vágta oda Shou... mindenki röhögött én vörösödtem...

-           Nem készítem ki - védekezett Saga-chan

-           Nem tényleg nem. Gyengéd velem és kedves - nyöszörögtem halkan

-           Tudjuk, csak poénkodunk... Látszik minden mozdulatnál, ahogy hozzád ér... mondta Hiro

-           Mikor kezdődik a buli? - érdeklődött Tora

-           Most nem sokára. Elvileg most jött meg a kocsink

-           Menjünk akkor - feleltük kórusba. Azzal felálltunk és elindultunk kifelé. Oda kint egy 12 személyes fehér limo várt ránk.  Beültünk és a Gazettesek már ott ültek bent. Hiro szállt be először és rögtön leült Ruki-chan mellé. Aztán szépen sorban mi is beszálltunk. Sokan voltunk, de még így is bőven elég hely maradt. A luxus kocsi fel volt szerelve már mindennel... pia, kaja meg minden már-már az ember azt hinni, hogy a party itt lesz, holott nem is. Rukiékon már látszott, hogy megalapozták az estét... Enyhén be volt rúgva. A hangulat nagyon jó volt, énekeltek, beszéltek össze vissza mindent, amit el tudsz képzelni... nem telt el sok idő és Saga már szintén ittas állapotba került. Kezdtem úgy érezni magam, mint egy kakukk tojás, amiért józan vagyok... de nálam se tartott sokáig ez az állapot, mert mire felértünk a buli helyszínére és elkezdődhetett volna az igazi party én kidobtam a taccsot... a buli hátra lévő részét a wc-kagyló ölelgetésével töltöttem, miközben Saga végig mellettem volt és próbálta tartani bennem a lelket ... a többiek odakint meg buliztak. Nem értem komolyan mért van, hogy ők sokkal többet isznak össze mint én és mégis én okádok itt. Igazságtalanság. Amikor kicsit jobban lettem Saga segített felállni elvánszorogtunk a mosdóig megmostam az arcom ki öblögettem a számat és újra Sagara támaszkodva kisétáltunk a buli helyszínére. Ahogy körbe néztem már minden csupa kosz volt és a poharak a földön hevertek. Barátaink a szoba közepén kicsi a rakást játszottak. Nem hiszem, hogy tudtak már magukról... Shou volt legfelül felkelt és bambán hadarva így szólt

-           Ho-ho-hogy lehet, hogy ti ti ti józanok vagytok? - Saga felelt kérdésre

-           Nao-ból ki jött, amit betett én meg jól bírom a piát, na meg nem is ittam sokat... csak a kocsiba, de az már órákkal ezelőtt. Haza viszem Naot. Ti is jöttök?

-           No-normális vagy? Azt se tudom melyik a jobb lábam és a másik hogy híjják bál? - reagált valaki a kupacból, mintha Tora lett volna

-           Felállni se nem tudok bazd meg - kiáltotta Hiro

-           Jól van, akkor maradjatok, de vigyázzatok magatokra és hívjatok amint megvagytok. Szólok ha 24 órán belül nem jelentkeztek hívom a rendőrséget! - szólt nagyon komoly hangon Saga

-           Éjtettem ap-apuci-ci-cikaa - mondták kórusba

-           Te figy má ide izé Sa-Sa momoszt komolyan mentek? - kérdezte Ruki két okádásnak hallható hang között

-           Te seggfej most leokádtál? - kérdezte Ruru. Mindenki teli torokból röhögött és Ruru kimászott, alulról amire az ember torony eldőlt és a földön hemperegve szakadtak tovább

-           Bocs baszki nem tudok magamról...

-           Nem gond ember elfér a saját hányásom mellett XD

-           Na, akkor mi megyünk. Pacsi

-           Csövi - szólt Hiro aki talán a legjózanabb volt mind közül. Sagaba kapaszkodva elindultunk kifelé. Szerencsére nem volt messze Saga lakása így hozzá mentünk fel. Én amúgy se tudtam, hogy hol hagytam a kulcsom. Ahogy felértünk lefektetett a kanapéra ő meg elindult a konyhába főzni nekem teát és valami szilárdnak mondható tápanyagot. Furcsa zajok hallatszottak a konyhából, felkászálódtam és kimentem hozzá. Leültem a bár székre és néztem, ahogy tevékenykedik.

-           Csináltam neked teát. Tessék - suttogta és elém rakott egy bögrébe. Megittam. Addig leült mellém és combomra rakta a kezét simogatni kezdett. Ránéztem és égni kezdett a vágy bennem. Ágyékom táján bizseregni kezdtem. Felpattantam és neki estem Saganak.

Saga POV

Alig értem hozzá ő mégis beindult. Olyan erővel és gyorsasággal esett nekem, hogy nem hittem a szememnek, hogy ez az én kis ukem. A nyakam nyalogatta és kezét a farkamra tette. Képtelenség lett volna ettől nem azonnali merevedést eredményezni. Felálltam és arcát magamhoz húzva csókoltam meg szenvedélyesen. Levegő hiány miatt elhúzódtunk, de egyikünk se bírta sokáig újra energikusan ficánkoltunk a másik szájába. Elfeküdtünk a konyha kövön... letéptem magamról a gatyát és Nao segített kihámozni a farkam. Úgy esett neki, mint egy kis kölyök a nyalókának. Játékosan és erotikusan játszadozott. Nyalogatta körbe-körbe és mélyen a szájába nyomta. Fantasztikus volt. Az álmomra gondoltam... és az eddigi együtt töltött alkalmainkra. Hangosan nyögtem és alig bírtam magammal. El nem tudom mondani milyen rég akartam, hogy ezt csinálja. Eddig is merev volt péniszem, de most elérte azt a fázist, amikor kész élet veszély, mint mikor a veszélyes kobra támad és mérgét fecskendezi az áldozatba... így tettem én is... csak az enyém nem volt méreg. Nagyra nyílt szemekkel tekintett rám, amikor eldurrantam. Lecuppant a farkamról és szája sarkából folyt ki... kimerülten feküdtem a hideg kövön és ő rajtam. Kezemmel a fejét simogattam

-           Isteni voltál - suttogtam alig hallhatóan és ziháltan

-           Arigato, nem tudom honnan jött... - pirult bele szerelmem. megragadtam fejét és végig simítottam gyengéden gömbölyded pofiját feljebb kúszott rajta mint egy kis cica és éreztem teste melegségét. Elkábultam. Megcsókolt szenvedélyesen és mégis gyengéden. átkaroltam őt és csupasz hátát simogattam. Reszketni kezdett

-           Fázol? - kérdeztem

-           Kicsit - suttogta. Felültem és oda búgtam neki mély hangomon "irány a kád..." Versenyt futottunk a fürdőig. Úgy éreztem magam, mint egy óvodás kölyök. Ahogy oda értünk megnyitottam a csapot és a sarok kádam szépen megtelt vízzel. A szekrényhez gyúltam, kivettem 4 mécsest és meggyújtottam. Nao már a kádban várt szétvetett lábbal. Már a látványtól is lázba jöttem. Szélsebesen csobbantam be mellé. Csók csatával kezdtünk és végül engedélyével hatoltam be hátsó fertályába. Sokkal keményebb voltam eddig, mint bármikor, de nem állított le és nyögései sem a fájdalomról árulkodtak. Azt, hogy mikor is hagytuk abba nem tudom... de rendesen kifáradtam az tuti... másnap ugyanis ugyan ott ébredtünk szorosan egymáshoz bújva...